Vizsgaszabályzatok

VJP: Német rendszerű tavaszi vizsga FCI VII. fajtacsoportba tartozó fajtáknak
This is a cool new Modal

VJP: Német rendszerű tavaszi vizsga FCI VII. fajtacsoportba tartozó fajtáknak

I. Általános rendelkezések
(1) A VJP olyan tenyészvizsga, amelyre úgy kell felkészíteni a fiatal kutyákat, hogy természetes vadászati
hajlamaik (orrhasználat, csapázási kedv, keresés, vadmegállás és vezethetőség) elbírálhatók legyenek.
A vizsgát az erre vonatkozó törvény értelmében tavasszal, május 1. előtt lehet megrendezni.
A vizsgán az adott naptári év október 1.-hez képest 2 éven belül született kutyák vehetnek részt.
(2) A VJP vizsgán a következők elbírálására kerül sor:
Feladat neve Szorzószám
Meleg nyomkövetés 2
Orrhasználat, orrjóság 2
Keresési mód 1
Vadmegállás 1
Együttműködés a vezetővel 1
Engedelmesség Nincs
Viselkedés lövésre Nincs
(3) A következőket kell értékelni:
a.) a munka jellegét (csapahangos, hajtóhangos, kérdéses, néma, fölösleges hangadás) értékelni kell.
A hajtóhangos, csapahangos vagy néma munka csak nyúl vagy róka esetében bírálható el. Mivel a
tenyésztés és a vadászati felhasználás miatt a hang fontos, elbírálására mindenképpen lehetőséget kell
biztosítani.
b.) A más szőrmés vadfaj esetében mutatott hangadást a bírálati lapon fel kell tüntetni, és a
vezetőbírónak erről be kell számolni. Amennyiben a kutya egy másik szőrmés vadfajt meglát és azt
némán hajtja, ezt szintén fel kell tüntetni a megjegyzések között.
c.) A kutya jellemét és magatartását az egész vizsgára vonatkozóan, átfogóan kell értékelni, rögzíteni
és a megfelelő vizsgadokumentumra felvezetni. Ezt a megfelelő tulajdonságok definíciója szerint kell
elvégezni.
d.) testi hibák (harapás- és szemhibák, herehiány és egyéb jelentős testi hibák)
e.) egyedi azonosítás (chip vagy tetoválás ellenőrzése)
(4) A kutyákat az egyes feladatok során egyenként kell elbírálni. Minden kutyának több lehetőséget
kell kapnia képességei bemutatására.

II. A vizsgafeladatok ismertetése

(1) Meleg nyomkövetés
(a) A meleg nyomkövetést a kutya által felvett csapán kell értékelni. A kutya a meleg nyom követése
során nem láthatja a nyulat vagy a rókát. A vezető a kutyát a csapa elején maximum 30 méter hosszan
vezetheti pórázon.
(b) A feladat során a csapázókedvet és az akaratot, valamint a csapabiztonságot kell értékelni.
(c) Csapázókedv alatt azt vizsgáljuk, hogy a kutya mennyire dolgozik elszántan és lelkesen, és mennyire
marad a csapán, illetve mennyire kitartó az akadályok (talajviszonyok, időjárási körülmények stb.)
ellenére. Az akaratot az is jól jelzi, hogy hogyan reagál a kutya arra, ha az általa a munka elején
megpillantott nyulat vagy rókát szem elől téveszti: nyugodtan felveszi-e és követi-e a csapát,
abbahagyja-e a munkát, illetve rendszer nélkül keresgél.
(d) A csapabiztonság a kutya viselkedésében mutatkozik meg: kívánatos, hogy megfelelően kontrollálja
zsákmányszerzési ösztönét a csapázás során, vagyis az esetleges akadályok és nehézségek esetén is
nyugodt tempóban, stabilan dolgozzon a csapán, és önállóan végezze munkáját.
(e) A feladat értékelése során a találni akarást, a csapabiztonságot, a csapa nehézségét és a csapa
hosszát is figyelembe kell venni. Az a kutya, amely (hosszú csapa esetén is) az első nehézség esetén
abbahagyja a munkát, erre a feladatra nem kaphat „nagyon jó” minősítést.
(f) A csapamunkának a csapa teljes hosszán láthatónak kell lennie.

(2) Orrhasználat, orrjóság
a) A finom orrú kutya gyakran talál vadat, szélesen keres, röviden jelzi a szagnyomokat, illetve
alkalmanként a kistestű vadmadarak szagnyomát is.
b) A csapamunka során figyelni kell a kutya reakcióját a szagnyom elveszítése, a csapák kereszteződése,
illetve a csapa újbóli felvétele során.
(c) Ezek megfigyelésével alakítható ki a teljes munkára vonatkozó jellemzés.

(3) Keresési mód
A keresési mód elbírálása során a találni akarás a legfontosabb. A keresés legyen egyenletes tempójú,
kellően széles, élénk, kitartó és a talajviszonyokhoz igazodó. A vizsgán nem követelmény a kiforrott
keresési stílus. A túlnyomórészt ügetésben kereső kutya legfeljebb „jó” (7 pont) minősítést kaphat.

(4) Vadmegállás
a.) A feladat során a kutyának meg kell állnia a megtalált vadat. A szilárd és kitartó állás nem
követelmény. Ha a madár nem bújik meg és nem tart ki a rejtekhelyén, akkor az ebből fakadó helyzet
nehézségét figyelembe kell venni. Nem hiba, ha a kutya a madár megmozdulására beugrik. A vadat
tagadó kutyát a vizsgáról ki kell zárni.
b.) A szárnyas és a szőrmés vad megállása egymással egyenértékű.
Kistestű vadmadár megállása kivételes esetben az értékelés részét képezheti.

(5) Együttműködés a vezetővel és engedelmesség
a.) Együttműködés alatt azt értjük, hogy a kutya kapcsolatot tart vezetőjével. Ez többek között abban
mutatkozik meg, hogy a kutya szemkontaktust tart vezetőjével a póráz fel- és lecsatolása, keresés,
valamint vadmegállás közben, és abban az esetben is keresi a kapcsolatot vezetőjével, amikor nagyobb
távolságra dolgozik tőle. Értékelni kell azt is, hogy a kutya hogyan viselkedik a vad követése során:
törekszik-e a vezetőhöz való visszatérésre, vagy kihasználja a lehetőséget a vad önálló űzésére.
b.) Az engedelmességet az egész vizsga során kell értékelni. Az engedelmességet csak szövegesen
(nagyon jó, jó, megfelelő, nem megfelelő) értékeljük, pontszám nem tartozik hozzá. Az engedelmesség
elbírálása során az irányíthatóságot vizsgáljuk, valamint azt, hogy a kutya teljesíti-e vezetője parancsait
(sípszó és/vagy vezényszó). A vaddal való érintkezés során az engedelmesség nem követelmény. Az a
kutya, amely folyamatosan megtagadja vezetője parancsait, lehetetlenné teszi saját munkája
elbírálását és az egész vizsga menetét zavarja, „nem megfelelő” minősítést kap, és a vizsgát nem
folytathatja, arról ki kell zárni.

(6) Viselkedés lövésre
A lövésállóság vizsgálata során a vezető legalább 2 lövést ad le sörétes fegyverrel minimum 20
másodperc különbséggel, miközben kutyája lőtávolságban a közelben keres. Ha a kutya lövést követő
viselkedése nem bírálható el egyértelműen, a lövésállóság vizsgálatát legkorábban 30 perc elteltével
meg kell ismételni. A lövésállóság vizsgálata nem ismételhető meg abban az esetben, ha a kutya
egyértelmű viselkedést tanúsított a lövést követően.
A lövésállóság mezei keresés közben végzett vizsgálata során a kutya többféleképpen (pozitív/negatív
módon) reagálhat a lövésre.
A kutya viselkedése a következő jelzők valamelyikével jellemezhető:
a.) Lövésálló: az a kutya, amely semmilyen negatív reakciót (félelem/idegesség) sem mutat a lövésre,
és munkáját változatlan lelkesedéssel végzi.
b.) Enyhén lövésérzékeny: az a kutya, amely a lövésre kissé megijed, de a munkát (a keresést) ettől
még folytatja.
c.) Lövésérzékeny: az a kutya, amely a lövés után a félelem jeleit mutatja, vezetőjéhez menekül, vagy
abbahagyja a munkát (a keresést), azonban azt egy percen belül folytatja. A keresés szélességét és
tempóját a lövés negatívan befolyásolja.
d.) Erősen lövésérzékeny: az a kutya, amely a lövés után a félelem jeleit mutatja, vezetőjéhez menekül,
vagy abbahagyja a munkát (a keresést), és azt csak egy percen túl folytatja. A keresés szélességét és
tempóját a lövés negatívan befolyásolja.
e.) Lövésfélő: az a kutya, amely nem vezetőjéhez menekül, hanem elfut, vezetőjének nem
engedelmeskedik és a munkát nem hajlandó folytatni.
f.) Az erősen lövésérzékeny és lövésfélő kutyák a vizsgafeladatokat folytathatják, de a vizsgát nem
teljesíthetik sikerrel.
g.) Ha egy kutya nem vagy nem kellő távolságra (lőtávolságra) távolodik el a vezető fegyverétől, a
vizsgafeladat nem tekinthető teljesítettnek. Ugyanez vonatkozik azokra a kutyákra, amelyek nem
mutatják a félelem jeleit, de a munkát nem folytatják az első lövés leadását követően. Ezekben az
esetekben a kutyák nem teljesíthetik sikerrel a vizsgát. Kétség esetén a vizsgafeladat legalább 30 perc
elteltével megismételhető.

(7) A kutya természetének értékelése
A kutya természetének, jellemének és magatartásának értékelése a vizsgaszabályzat mellékletében
meghatározottak szerint történik.

Share with